Dunakiliti község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Győr-Moson-Sopron megye
Kistérség: Mosonmagyaróvári kistérség
Lakosság: 1761 fő
Terület: 33.66 km²
Népsűrűség: 52,32 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 96

Fekvése

Légifotó a kastélyról

A községet a felső Szigetköz Öreg-Dunához közeli oldalán találhatjuk meg. A Dunán néhány kilométerre felette kialakított víztározó és zsiliprendszer torzó maradt. A szlovákiai határállomástól és Mosonmagyaróvártól egyenlő távolságra (8-10 km-re) fekszik. A térség egyik jelentősebb települése. Közvetlen kapcsolatban van doborgaz szigeti "üdülőparadicsommal". A falu nagy területen fekszik a Duna korábbi szerteágazó vízfolyásai miatt.

Története

Dunakiliti jelenlegi helyén, talán éppen a mai főutcán is vízfolyások voltak, a Duna-medrek egykori kalandozásának bizonyítékai a kutak mélyéről előkerült halászeszközök és egy erdő földjéből előkerült hajóroncs. A halászó, favágó, szénégető őslakosok számlájára írható az erdők korai nagymértékű pusztulása.

A község első okleveles említése 1165-ben egy Kelud nevű birtokos nemességével kapcsolatos, de a hagyomány beszél egy Kilit nevű pozsonyi várjobbágyról és az első kápolna védőszentjéről, Szent Cletos Kilit pápáról, mint névadóról. Dunakiliti folyó menti kulcspozíciójából következtettek török szóeredetre (kilit = kulcs) is.

Az igazolhatóan Árpád-kori eredet után évszázadokig nem történt említés a községről, a középkorvégi Frauendorf (Asszonyfalva) elnevezés a környék török-korabeli általános pusztulására utal, amikor az elnéptelenedett falvakat németekkel telepítették be, illetve más feltevés szerint a csatákban részt vevő és az itthon maradt szigeteken megbúvó férfiak hiányában csak nőket és gyermekeket lehetett látni a faluban.

Az 1883-ig Pozsony vármegyéhez tartozó községet akkoriban Mosony-Kilitinek is nevezték, a tiszta etnikumú, magyar lakossága emberemlékezet óta a vagyonosabb gazdaosztályhoz tartozott. Népes községként említi az 1673. évi összeírás is, amelynek anyaegyházához több fília is tartozott.

Említésre méltóak történelmi neveket viselő földesurai: a Lipthayak, a Héderváryak, az Illésházyak. Utolsó birtokosai a „szegények orvosának” nevezett 2003. március 23-án boldoggá avatott herceg Batthyány - Strattmann László családja.

A család 1858-62 között épített kastélyát szép park övezte, a 900 m² alapterületű épületben jelenleg iskola működik. A kastély berendezését a második világháború után a község lakosai a könyvtárral együtt elégették. A vak gyűlölet leginkább a háborús bűnösként kivégzett gr. Pálffy Fidél nyilaskeresztes volt földművelésügyi miniszter személyének szólt, akinek édesanyja Batthyány Erzsébet volt.

Nevezetességei

Az új "kstélyszálló"
A szigetközi flóra és fauna
A félbemaradt duzzasztómű kapuja
horgászás és viziturázás a Zátony-Dunaágban

Következő községek

További községek